Harmadik évébe fordul az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) Magyarországon. Egyre nő a tét, mind az energiapiaci környezet, mind pedig a rendszerből adódó költségviszonyok miatt. A KPMG szakértői arra figyelmeztetnek: a kedvezményezett vállalkozásoknak számtalan buktatót kell leküzdeniük ha be akarják zsebelni a hatékonyságjavulásért kimért jutalmakat.
Franciaország és Németország bejelentette, hogy a két ország közötti környezetbarátabb utazás érdekében megerősítik vasúti kapcsolataikat – a hírről a Bloomberg számolt be.
Az Európai Bizottság új szabályozást dolgoz ki, mely értelmében az uniós tagállamok feladata lesz, hogy "visszatartó erejű" szankciókat szabjanak ki azokra a vállalatokra, amelyek megalapozatlan környezetvédelmi állításokat tesznek termékeikről. Büntetés járhat a bio, zöld és öko megnevezésekért, ha azok mögött nincs valódi környezetbarát gyártási technológia. Magyarországon is jelentős szigor jöhet.
Sürgeti az Európai Uniót négy ország - Hollandia, Belgium, Dánia és Luxemburg - hogy tűzze ki azt az időpontot, amikortól az Európában értékesített új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátása már csak nulla lehet - írja a Reuters.
Miután a minap a közrádió adásában jelentette be Paks II. újabb 2 éves csúszását az új energiaügyi miniszter, most egy újabb fontos energiaügyi információt hintett el a Hír TV adásában Steiner Attila. A tárca energiaügyekért felelős államtitkára ugyanis gyakorlatilag azt mondta most először a nyilvánosság előtt, hogy a kormány új gázerőművek építését tervezi azért, hogy a tovább bővülő napelemes kapacitás rugalmas kiszabályozásának kérdését meg tudja oldani.
A 2022-es nyári aszályokat látva, most talán mindenki jobban érti azokat a szakértőket, akik a globális felmelegedés generálta szélsőséges időjárástól intik óva a lakosságot a világ minden pontján. Egyre gyakoribbá és erősebbé válnak ugyanis azok a természeti csapások, amelyek nem természetesen, hanem az ember okozta éghajlatváltozás miatt jönnek létre. Áradások, tűzvész, vízhiány, hőhullámok és még sorolhatnánk. Ezekből bizony jó néhány Magyarországot is érinti, a hőséghullámok néma gyilkosként veszélyeztetik sokak, nemcsak az idősek egészségi állapotát, de hosszú távon a súlyos vízhiányra, így mezőgazdasági problémákra is érdemes felkészülnünk az átlaghőmérséklet emelkedésével. De nem is kell ennyire előre szaladni, már idén is elképzelhető, hogy a természeti csapások közül éppen az áradással kell majd megküzdenünk, többször megtörtént már ugyanis, hogy a nagyobb szárazságokat áradások követik - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána szerint, aki a CEU professzora, és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testületben alelnök. A magyar helyzetképről, illetve az elmúlt hónapok fontosabb eseményeiről kérdeztük a szakértőt.
Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília újonnan felesküdött elnöke több módon igyekszik kezelni azt a pusztítást, ami Bolsonaro ideje alatt az Amazonas esőerdejében végbement - írja a Politico.
Több ezren tüntetnek napok óta Németországban a lützerathi szénbánya bővítése ellen, a tüntetők között most megjelent Greta Thunberg is - írja a Libération.
A három éve tartó szárazság olyan szinten kiszárította a tunéziai víztározókat, hogy már az ország gazdasága számára létfontosságú terményeket veszélyezteti - írja a Reuters.
A svéd állami tulajdonú Luossavaara-Kiirunavaara Aktiebolag (LKAB) bányavállalat csütörtökön közölte, hogy hogy az ország északi részén fekvő Kiruna területén több mint 1 millió tonna ritkaföldfém-oxidot talált, amely a legnagyobb ismert ilyen lelőhely Európában. A ritkaföldfém nélkülözhetetlen nyersanyag többek között az elektromos járművek gyártásánál, Európa azonban a bányák hiányában jelentős kínai behozatalra szorul ebben - írja a Reuters.
Malajzia csütörtökön közölte, hogy leállíthatja a pálmaolaj exportját az Európai Unióba, válaszul az erdők védelmét célzó új uniós törvényre, amely előírja, hogy csak olyan áruk kerülhetnek az uniós piacokra, amelynél igazolhatóan nem károsították az erdőket a termelésből kifolyólag - írja a Reuters.
A tavaly október végi lakossági napelemes jelentkezési roham miatt mintegy 100-120 ezren szeretnének idén háztartási napelemes rendszert telepíteni, de a hazai vállalkozások éves átlag telepítési kapacitása 40-45 ezer rendszer között van, így érdemes mielőbb leszerződni a kivitelezővel, mielőtt elfogynak a vállalkozói kapacitások – hívja fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Assix Intersolar Kft. Mindez éppen aznap érkezett, amikor a Kormányinfón kénytelen volt elismerni Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy „szánalmas és borzalmas a teljesítmény” volt a kormány részéről a lakossági napelemes pályázat eddigi kifizetési tempója, de ígéretet tett a kifizetések felpörgetésére.
A hidrogénben rejlő potenciál, mint a dekarbonizációs törekvések egyik lehetséges kulcsa, ma már nyilvánvaló, aligha van olyan uniós ország, amely ne rendelkezne valamilyen fajta hidrogénstratégiával. Azonban az, hogy a mindennapokban megjelenjen, vagy még inkább az ipari termelésben egyre nagyobb teret nyerjen, annak módja még korántsem egyértelmű, de abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a mobilitáson keresztül vezet az út a hidrogéngazdaságba. Ennek megfelelően egy uniós projekt keretében a magyar utakon is, teszt jelleggel, forgalomba áll egy hidrogén üzemanyagcellás busz január 16-18. között, Pakson. Az esemény szervezőit, Mayer Zoltánt, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkárát, Weingartner Balázst, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatóját, és Bándy Tamást, a nagynyomású hidrogéntöltőállomást biztosító Messer Hungarogáz Kft. energiairányítási igazgatóját kérdezte a Portfolio, mi kell ahhoz, hogy állandósuljanak ezek a buszok a forgalomban, hogyan lehet motiválni az iparági szereplőket a technológia adaptálásában, és milyen segítségre számítanak ehhez az államtól.
Már 63 ezernél több gépkocsi közlekedik zöld rendszámmal Magyarországon, több mint felük tisztán elektromos személyautó. A 2022-es növekedés kis híján 21 ezer darabos, a világoszöld hatósági jelzéssel felszerelt járművek harmada tehát tavaly állt forgalomba.
A Budapest Airport 2022-ben pályázott Net Zero Airport elnevezésű projektjével az Európai Unió CEF 2 Transport - Alternative Fuels Infrastructure Facility elnevezésű támogatási programjára, ennek keretében írták alá a közelmúltban a 83 töltőállomás és 102 töltőpont telepítéséről szóló támogatási szerződést. A töltőket a repülőtér kerítésén belül telepítik, azokat a repülőtér-üzemeltető flottájába tartozó járműveken felül a légikikötőben tevékenykedő partnercégek is igénybe vehetik - áll a vállalat közleményében.
Nagy támogatási hullám indult az Egyesült Államokban januártól, az inflációcsökkentési törvény (IRA) értelmében dollármilliárdokat költenek a napenergia, szélenergia és elektromos járművek támogatásaira. A kereslet megugrásával gyors fejlődésnek indulhatnak a tiszta energiára koncentráló piacok, iparágak van azonban egy nagy bökkenő: a munkaerő. Pontosabban annak hiánya. A vállalatoknak igen kreatív megoldásokkal kell előhozakodniuk, hogy időben megszerezzék a szükséges mennyiségű és szaktudású munkaerőt a zöld átálláshoz - nemcsak Amerikában, hanem Európában egyaránt.
Hogyan alakul az ügyfelek, fogyasztók hozzáállása, viselkedése? A vállalati magatartás milyen aspektusai fontosak számukra, és ezek hogyan befolyásolják a vásárlási szokásaikat? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket tette fel negyedik globális tanulmányában a KPMG. A Me, my life, my wallet című kutatásában a cég idén a fenntarthatósági – környezeti és társadalmi – kérdésekre összpontosított, arra, hogy ezek hogyan befolyásolják a fogyasztók döntéseit.
Az elmúlt évek jól bevált gyakorlatát folytatva, a körforgásos szemlélet jegyében biomasszaként hasznosítják újra az utcára dobott, feleslegessé vált karácsonyfákat Pécsen, a Pannon Hőerőmű Zrt. közbenjárásával - szerepel a Veolia csoport közleményében.
Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon az elmúlt két évben - írta a The Guardian brit napilap online kiadása, melynek eredményeiről az MTI számolt be.